English
Francais
Ritmusok a második Láss csodát! – AEGON-matinén a Szépművészetiben - Papiruszportál.hu - http://www.papiruszportal.hu/site/index.php?f=5&p=20&n=8122

Ritmusok a második Láss csodát! – AEGON-matinén a Szépművészetiben 

Szerző: PP, fotó: leho 
2011. március 24.

Március 19-én került sor a második Láss csodát! – AEGON-matinéra a Szépművészeti Múzeumban. Bár szombat volt, munka- és tanítási nap, így örömmel állapíthattuk meg, hogy mégis nagyon sokan érkeztek, sőt, iskolai csoportok is eljöttek, hogy a kényszeredetten kipipálandó tanítási napot valami mozgalmas, élvezetes programmal cseréljék föl. Jól döntöttek. Másodszor talán még nagyobb csodát láthattunk, mint először!

 

A szervezők a múltkori forgatókönyv szerint várták az érdeklődőket, a családok 10 órától felkereshették a moderátorok (Herczku Ágnes énekes, Lukács Miklós cimbalomművész, Szabó T. Anna költő és M. Tóth Géza rendező) által kiválasztott műveket: Etruszk síremlék talapzata (Kr. e. 480 körül); Arnold Böcklin: Kentaur a falu kovácsánál (1888); Paul Gauguin: Téli táj (1879); ifj. Pieter Brueghel (1564–1638): A vak nyenyerés (továbbá egy ókori, fekete alakos görög vázát is láthattunk a kivetítőkön). A válogatásból ezúttal is kitetszik, mi is a Láss csodát! sorozat lényege, mire törekednek az életre hívói: a gyerekekhez a lehető legközelebb hozni a művészetek minél több ágát, a múzeumot nem egy statikus, unalmas helyként bemutatni, dinamizmust és képzettársításokat előcsalogatni a fiatal, leendő múzeum- és csodalátogatókból.

 

 Herczku Ági és Lukács Miklós ritmusképletet tanít

 

A szűken vett matiné 11-től zajlott a Barokk csarnokban. Volt, aki már másodszor heveredhetett le az AGON-logós párnákra, de számosan a félkörben elhelyezett székekre ültek, majd onnan jelentkeztek a feladatokra, mentek előre, ha valami megmozgatta a fantáziájukat. Ilyen lehetőség pedig több is akadt. A délelőtt egyik legfontosabb szereplője Herczku Ágnes. A Magyar Állami Népi Együttes művészét láttuk már néptáncelőadáson, hallottuk Bartók gyűjtötte és újrahangszerelt, feldolgozott nép- és műdalokat énekelni, de ebben az új szerepkörében is nagyszerűen megállta a helyét. Már a bemelegítő ének jól sikerült, majd a köszönés is – nem mindenütt divat s magától értetődő –, rutinosan, a legkisebb megingás, görcs nélkül, természetesen „vezette végig” a gyerekeket a jól felépített forgatókönyv szerint, ami nem olyan egyszerű egy spontán elemekkel teleszőtt rendezvényen (ehhez önmagában kevés a szépség és a vonzó megjelenés, elég egyes tévék műsorvezetőire gondolni).

 

 Nem vak, látó ügetés

 

Szabó T. Anna is „természetesen”, a tőle megszokott hozzáértéssel, ám a versek felől közelítette meg a ritmust. A művek maguk is adták a témát: például a lódobogást, vagy akár a csöndet is. A költő többek között előhívott jól ismert, zenei motívumokra, játékokra építő Weöres Sándor-verseket és modernebb közlekedési eszközökhöz kapcsolt ritmusokat is, így a vonatzakatolást. A csendre jó apropó a Gauguin-kép, ezt a témát Anna és Lukács Miklós közösen hozták közelebb, amit később az ifjabb Brueghel életvidám, mozgalmas festménye ellenpontozott.

 

 Szabó T. Anna versel

 

A jó ötletek sorában következett M. Tóth Gézáé. A világhírű animációsfilm-rendező a Kentaurtól a Narniai krónikái című filmig vezette a gyerekeket, közben bemutatva egy-egy mű lehetséges ritmusait, zenei aláfestését. A filmrészletet többször levetítették, amihez egy másik nagyon jó ötlet társult: Lukács Miklós nemcsak a hangszerét mutatta be lényegretörően, hanem háttal ülve más-más hangulatú zenét varázsolt a harcba menő lovassereg patái „alá”, majd végül szembefordult a kivetítővel, és azt vetítette ki, játszotta el, amit számára az epizód sugallt. Kitűnő matinérész volt, főleg annak tükrében, hogy a cimbalom nem éppen a mai popszakma vezető hangszere.

 

Lukács Miklós Narnia krónikáira cimbalmozik 

 

A gyerekek most is aktívan bekapcsolódtak, többükre ráismertünk, akik egy hónappal korábban is az első sorokban tolongtak, ha játékban lehetett szerepelni. Herczku Ágnes és Lukács Miklós könnyű és nehezebb ritmizálási feladatokat is adott a közönség egyik és másik felének, majd ezt követte az együtt zenélés, ki-ki a saját hangszerét használta: a hangját, de akár a lábát dobogásra stb. A matiné lezárásaképp mindenki a Reneszánsz csarnokba vonult, az énekes vezetésével négy csoportra osztott közönség a csarnok négy sarkából indulva, az előadás közben tanult négyféle ritmusképlettel egy közös „szimfóniát” hozott létre. A matinét követően, levezetésképpen pedig ezúttal is lehetett kézműveskedni.

 

 Az aktív közönség

 

A Szépművészeti sorozata, a Családi Kerengő keretében megvalósuló Láss csodát! – AEGON-matiné második napja remekül sikerült. Olyan műveket hozott élet- és gyerekközelbe, amelyekre a múzeumban járva esetleg nem is figyelnének föl. Nem didaktikusan, hanem játékosan mutatták be a program vezetői, hogy minden( mű)nek van ritmusa, még egy téli tájnak vagy egy síremléknek is. A zene is mindig kéznél-lábnál lehet, bármikor szórakoztathatjuk vele magunkat. Nem beszélve arról, hogy olyan ritka kifejezéseket is különösebb erőlködés nélkül vittek a szórakoztató délelőttbe, mint például kentaur, nyenyere (tekerőlant), etruszk.

Szabó T. Anna életrajza

Lukács Miklós életrajza

M. Tóth Géza
életrajza

Herczku Ágnes
Hétéves kora óta tanult zenét, majd dzsesszbalettet és néptáncot, mégsem készült hivatásos színpadi pályára. 1997-től táncolt a Honvéd Táncszínházban, itt kezdődött el hivatásos énekesi pályafutása is. 1998-tól nyolc évig a Fonó zenekar tagja, 2006-tól 2008 őszéig a Szalonna és bandája énekese. 2002-től a Magyar Állami Népi Együttes szólistája.
Nagyon sok hazai és külföldi produkció, valamint lemez fűződik a nevéhez. Az autentikus népdaléneklés mellett dolgozott például Vasvári Pállal, Nikola Parovval, Bornai Tiborral, Borbély Mihállyal, Herbie Mann-nel, Dj Palotaival, Juhász Gábor dzsesszgitárossal. 2006-ban a Művészetek Palotájában mutatták be a Szájról szájra című produkciót, amelyben Bognár Szilvivel, Szalóki Ágival és Palya Beával énekelt. Egy évvel később, 2007-ben nagy sikert aratott Arany és kék szavakkal című szólóestjével a Nemzeti Táncszínházban, az est zenei gerincét az azonos című szólóalbuma adja.
A 2010-es esztendő két kiemelkedő produkciója a Győrben, június 28-án bemutatott Pár-ének című koncert (amely Bartók népdalfeldolgozásainak Silló Sándor rendező és Horváth Zsófia – ifj. Zsuráfszky Zoltán – Gera Anita koreográfusok által továbbgondolt változata), valamint a MÁNE Álomidő című előadása, amelyben énekel.
Tehetségét és tudását több rangos díjjal ismerték el: három eMeRTon-díj (1999: a Hungarian Worldmusic Orchestrával az „év felfedezettje”, 2003: az ‚,év folkénekese”, 2006: a Fonó zenekarral az „év folkegyüttese”); Fonogram-díj a Balkan Fanatikkal; Choc de l’année és Kodály Zoltán-emlékdíj a Fonó zenekarral; Bartók Béla-emlékdíj (2007) és Magyar Művészetért díj (2008) birtokosa.
Részletes szakmai életút, a produkciók és lemezek teljes listája

Sorozatszerkesztő: Eszéki Erzsébet (életrajza)

A sorozat honlapja 

 

<< vissza

Hírek, News
Önéletrajz, Biography
Koncertek, Concerts
Lemezek, Records
Cikkek, Articles
Képek, Pictures
Hírlevél, newsletter
Koncertszervezés